1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. rendszeresen, folyamatosan visz, hoz. fát, zsákot hord. | <terményt> így egy helyre szállít, betakarít. szénát hord. | (t. n.) nép a gabonát asztagba gyűjti. holnap hordunk.

2. <természeti erő> magával sodor ( és lerak) valamit. a szél hordja a port.

3. <üzenetet, hírt> többször v. rendszeresen továbbít. hordja a pletykát.

4. ruhadarab, (használati) tárgy állandóan v. szokásszerűen rajta, ill. nála van. ▸ kalapot hord; magánál hordja a fényképét. | ▸ igát láncot hord | ▸ vhogyan hordja a fejét | haját, szakállát stb. valamilyenre alakítva viseli. kontyot hord.

5. valami állandóan rajta, benne, nála van. méhében hordja a magzatát; ▸ magában hord valamit ▸ magában hordja valaminek a csíráit

6. tn ▸ valamennyire vhogyan hord

[?fgr ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. testéről; külsejéről, felületéről, területéről v. a tetejéről le v. el. [jön] a piacról; [leesik] a fáról.

2. némely hely(iség)ből, vmely intézményből ki, el, ill. onnan, tőle eredően. [jön] a konyháról, a rendőrségről. | <helynévhez.> pécsről. | valami színhelyéről. az előadásról [jön].

3. a jelzett távolságban levő hely(zet)ből. tíz méterről [lő].

4. vmely időpontról, időszakról eredően. tegnapról [való].

5. valakitől, valamitől eredően. apjáról [maradt]. | valamiről mint kiindulási pontról. 10 fokról [20 fokra emelkedik].

6. valaminek az alapján. mozgásáról [felismeri]; jó boráról [híres].

7. <vonzatként.> [beszél, érdeklődik, vélekedik] az emberekről.